P�rizs a m�rs�kelt �ghajlati �vezet, k�zepesen m�rs�kelt �ghajlati �v�ben tal�lhat�. �ghajlat�r�l egyesek azt mondj�k, hogy �ce�ni, m�sok szerint viszont ink�bb nedves kontinent�lis, hiszen a P�rizsi-medenc�be m�r nem �rz�dik annyira a nyugatr�l �rkez� �ce�ni hat�s. MInd a kett� t�pusr�l olvashattok itt inform�ci�kat, ki-ki d�ntse el, kinek melyiknek hisz ink�bb. B�r v�g�lis nagy k�l�nbs�g nincs a kett� k�z�tt, ugyanis mindannyian elismerhetj�k, az �ghajlati �v v�g�lis teljesen ugyanaz, csup�n a csapad�kmennyis�g sz�mban az egyikn�l kevesebb, az id�j�r�s pedig valamivel v�ltozatosabb.

�ce�ni �ghajlat

�vi �tlagh�m�rs�klete +5 �s +15 �C k�zti. Az �vi h�ing�s tev�leges, 4 db h�rom h�napos �vszakra bontja az �vet (tavasz, ny�r, �sz, t�l). A csapad�k �ves mennyis�ge 1000-500 mm kz�tt v�ltozik, P�rizs eset�ben nagyj�b�l 600 mm ez a mennyis�g. Ezen a ter�leten a m�rs�kelt �vi lombhullat� erd� a jellemz� t�rsul�s, amely velej�r�ja, hogy magas humusztartalm�, j� term�k�pess�g� barna erd�talaj alakult ki. Sokf�le fogyaszt� (- �llat) �l errefel�, eml�s�k, madarak, sokf�le rovar egyar�nt. A nagyvadak viszont, p�ld�ul a barna medve vagy az eur�pai bl�ny csak nagyon sz�k v�dett ter�leten, �gy nem val�sz�n�, hogy ha P�rizsba megy�nk v�rost n�zni, szembe j�n vel�nk egy kifejlett barna medve. :)