A francia irodalom els� korszak�t a XVI. sz�zad humanist�i nevezt�k el "k�z�pkornak" - �tmeneti, k�zb�ls� kornak. Az antik vil�g politikai form�inak felboml�sa �s az �j (k�z�pkori) vil�g t�rsadalmi �s m�velts�gi tudat�nak megszil�rdul�sa k�z�tt eltelt id�szak francia elnevez�se Moyen �ge. E korszak kiemelked� sz�vegeml�ke a Nagy K�roly kir�lyt dics��t� Roland-�nek, franci�ul Chanson de Roland.

A trubad�rk�lt�szet t�rgya a szerelem. A trubad�rok a n�nek (�s �ltal�ban a szerelemnek) h�doltak k�ltem�nyeikben, ez a k�s�bbi eur�pai l�ra egyik f� forr�sa lett. Bernard de Ventadour trubad�rk�lt� "vazallusnak" tartja mag�t vers�ben. Ez a h�dolat arra utal, hogy az �r�kl�si jog kisz�les�t�se folyt�n a n� t�rsadalmi helyzete Franciaorsz�gban hasonl� lett a f�rfiak�hoz.

A szent szerelem (a himnuszk�lt�szetben) �s a prof�n szerelem (az eretnek �z�, szabadabb M�ria-kultuszhoz k�t�d� m�vekben) �sszefon�dik a trubad�rdalban. A trubad�rl�ra vir�gkora 1140-1150 k�z�ttre tehet�. Jafr� Rudel versei a m�faj f� jegyei "�sszegz�s�nek" tekinthet�k.

Az �n. breton ciklus reg�nyei k�z�l a legjelent�sebb a Triszt�n �s Izolda. Triszt�n eszm�nyi lovag, aki megszabad�tja Marc orsz�g�t egy kegyetlen �ri�st�l. Visszaadja Izold�j�t Marc kir�lynak, � maga pedig m�s orsz�gba v�ndorol. Izolda v�g�l m�gis elj�n Triszt�nhoz, de m�r csak a hal�lban egyes�lhet szerelmes�vel. A Triszt�n-monda azt is kifejezi, hogy a v�gzetes egy�ni szenved�ly nem egyeztethet� �ssze a h�b�ri t�rsadalom egy�tt�l�si norm�ival.

Triszt�n �s Izolda

A XIII. sz�zadban Guillaume de Lorrisnak az az �tlete t�madt, hogy allegorikus t�rt�netbe foglaltan adja el� a "szerelmi k�dex" szab�lyait. A huszon�t �ves k�lt� erotikus szerelmi tan�csait az �n. R�zsa-reg�nyben foglalta �ssze. A fiatal lovag �lm�ban a szerelemkertbe t�ved, ahol le akarja szak�tani a csod�latos R�zs�t. A R�zsa-reg�nyt Jean de Meung fejezte be.

Az alleg�ria - a R�ka-reg�ny mellett - a kor kedvelt irodalmi m�faja volt. Az els� verses reg�nyek k�z�tt szerepeltek az Arthur (Arthus) kir�ly �s a kerekasztal lovagjai �let�r�l, valamint a Gr�l-legend�r�l sz�l� t�rt�netek.

A k�z�pkor legnagyobb francia l�rikusa a p�rizsi szeg�nyek, a csavarg�k k�lt�je, Francois Villon (1431-1463). Ballad�i, Kis- �s Nagy Testamentuma magyarul Faludy Gy�rgy, Illy�s Gyula, K�lnoky L�szl�, M�sz�ly Dezs�, Szab� L�rinc ford�t�s�ban olvashat�.