A XVI. sz�zadban a renesz�nsz �s a humanizmus, majd a reform�ci� eszme�ramlatai hat�rozt�k meg a francia irodalmat. A renesz�nsz kult�r�t a vil�gi szeml�letm�d jellemzi: a vall�s h�tt�rbe szorul, az ember a f�ldi �let �lvez�s�re t�rekszik. Az ember (az antikvit�s szeml�let�nek meg�jul�sak�nt) ism�t az �rt�krend k�z�ppontj�ba ker�l, a kor eszmerendszere a "humanizmus" lesz. Ism�t fontoss� v�lnak az emberi kapcsolatok (bar�ts�g, szerelem, csal�d, haza). A szem�lyis�g teljess�ge lesz az eszm�ny: egyar�nt tiszteletben �ll a test �s a l�lek, az �sz �s az �rzelem, a tudom�ny �s a m�v�szet, az emberis�g �s a term�szet. A renesz�nsz ember konfliktusok �tk�z�pontj�ban �ll, �s szem�lyesen �li �t kor�nak minden ellentmond�s�t, v�ls�g�t. A legjelent�sebb renesz�nsz szem�lyis�gek az egyetemes l�t�k�r� alkot�m�v�szek (a polihisztorok) voltak, akik a kult�ra teljess�g�t voltak k�pesek �tl�tni, �sszegezni �s meg�j�tani. Az emberk�zpont�s�g �jra�ledt �rt�krendje �sszefon�dik az �kor ir�nti tisztelettel, az �kori kult�ra �jra�rtelmez�s�nek sz�nd�k�val.

Hab�r ez nem kifejezetten a franci�khoz kapcsol�dik, meg kell eml�teni, hogy a k�nyvnyomtat�s a renesz�nsz kor hatalmas jelent�s�g�, napjainkig hat� tal�lm�nya: a n�met Gutenberg (Johannes, kb. 1397—1468) 1450-es kezd�s ut�n 1456-ra Mainzban k�sz�ti el az els� nyomtatott k�nyvet: ez a latin nyelv� Biblia, a Vulgata. Az irodalom ett�l kezdve nagy p�ld�nysz�mban a legsz�lesebb t�megek sz�m�ra is hozz�f�rhet� lesz.

A francia irodalomban a k�nyvnyomtat�ssal a n�pszer� irodalom vir�gz�snak indul: a n�pk�nyveksor�ban jelentkezik Rabelais (Fran�ois, 1494—1553), a humanista �let�r�m �s tud�sv�gy humoros kifejez�je. Kiemelked� sikere a Pantagruel (1532) a f�ktelen �tv�gy� h�s kalandjaival.

Fran�ois Rabelais

A francia nyelv �s a vers kifejez� k�pess�g�nek n�vel�s�re 1549-ben mozgalom indul "Pl�iade" n�ven. Ronsard (Pierre de, 1524—1585) petrarkista k�lt� volt, antik mint�k alapj�n a francia nyelv �s k�lt�szet felemel�je, a szerelmi l�ra nagy alakja. Az �n. "Pl�iade" irodalmi csoport vezet�je, egyben IX. K�roly udvari k�lt�je. A csoport kiemelked� szem�lyis�ge Joachim de Bellay (1522-1560) is.

I. Ferenc megalak�totta a College de France int�zet�t, amely a humanista tudom�ny �s m�v�szet k�zpontja lett. Udvar�nak jeles k�lt�je Cl�ment Marot (1496-1544).

A humanista b�lcselet jeles alakja Montaigne (Michel Eyquem de, 1533—1592). Megteremti az essz� m�faj�t, a nev�t is � adja Essz�k (Essais I—III., 1580—1588) c. k�nyv�vel.

A renesz�nsz irodalom jellegzetes m�fajai: a nemzeti nyelv� eposz (a klasszikus hagyom�ny �s a verses lovagreg�ny �sszekapcsol�s�val), az idillikus le�r�s, a kom�dia, a p�sztorreg�ny �s a p�sztordr�ma, Boccaccio r�v�n a novella, a b�lcselked�-szellemes pr�za, az angol irodalomban (mint a m�faj hat�r�n �ll� versforma, Petrarca hat�s�ra is) a szonett, Shakespeare dr�mat�pusai, k�zt�k pl. a rom�nc, a spanyol irodalomban a pikareszk reg�ny, a franci�kn�l az essz� (Montaigne). A korszak v�g�n megjelenik a modern reg�ny (Cervantes), s�t az els� t�rt�nelmi reg�nyek is.

Michel Eyquem de Montaigne

A renesz�nsz korban a dr�ma fejl�d�se felgyorsul. Eleinte a klasszikusok (Szophokl�sz, Plautus, Terentius, Seneca) trag�di�i �s kom�di�i ker�lnek sz�npadra eredeti (g�r�g, ill. latin) nyelven, �s egy ideig az �j darabok nyelve is a latin, de azt�n ford�t�sok sz�letnek az antik m�vekb�l, el�re mutatva a francia klasszicizmus ir�ny�ba. Az �j alkot�sok t�rgya imm�r a f�ldi �let. A k�z�pkori ritu�lis dr�maform�kat fokozatosan h�tt�rbe szor�tja a komikus vil�gi sz�nj�tsz�s, pl. a francia "farce" a Pathelin mester c. darabbal. A meghat�roz� m�fajok: eleinte a v�gj�t�k, azt�n az iskoladr�ma, majd a nemzeti nyelv� kom�dia. A korszak v�g�n a meghat�roz� m�faj m�r a m�ly tartalm� trag�dia, magasztos hangv�tellel.

A renesz�nsz nyelv sz�nekben gazdag, v�ltozatos, egy�ni. A k�lt� a sz�kincs legk�l�nb�z�bb r�tegeib�l v�logat. A sz�vegekben az emelkedett, fennk�lt st�lus �s az �l�besz�d egyar�nt megjelenhet.