A korszak neve a legval�sz�n�bben az olasz "barocco" ('nyakatekert') sz�b�l sz�rmazik, pejorat�v jelent�st fejezett ki, feltehet�leg a XVIII. sz�zadban a klasszicista franci�k r�sz�r�l.

A barokk els�sorban az ellenreform�ci� m�v�szi kifejez�je �s seg�t�je. A renesz�nsz �ltal elind�tott folyamatok a XVI. sz�zad v�g�re olyan vil�gn�zeti-erk�lcsi k�rd�sekhez vezettek, amelyekre a humanizmus �s a reform�ci� m�r nem adott el�gs�ges v�laszt. Bek�vetkezett a vall�si hagyom�nyok fel� val� visszafordul�s, az ellenreform�ci�, a rekatoliz�l�d�s. A barokk m�v�szet a vall�s szolg�lat�ban �ll, nevezetesen a protestantizmus visszaszor�t�s�t �s a katolikus hit �jraterjeszt�s�t c�lozza. E mozgalom elind�t�ja a tridenti zsinat (1545—1563), szervezeti b�zisa a jezsuita rend (1534-t�l), mely els�sorban az oktat�s ter�let�n tev�kenykedett. Saj�tos tev�kenys�gi formak�nt jezsuita papok igyekeztek minden�tt az uralkod� szem�lyes szolg�lat�ba �llni, �s rajta kereszt�l az orsz�g hit�let�t is ir�ny�tani.

A barokk m�v�szet k�zponti c�lja a vall�sos �h�tat felkelt�se, ill. er�s�t�se. �ltal�nos jellemz�i: d�sz�tetts�g, kim�velts�g, bizarr hat�s, ellent�tek, �jszer� harm�nia. A dekorativit�snak teh�t ebben a st�lusban k�zponti szerepe van. A m�velt k�lt� ("poeta eruditus") ut�noz, m�gpedig a r�gieket �s min�l t�k�letesebben, ehhez pedig a "gy�jt�get� m�h" m�dj�ra v�logatja ki az eszk�zeit. A barokk st�lus �j formanyelvet nem teremtett, hanem f�k�nt a renesz�nsz �ltal feleleven�tett antik eszk�zrendszert �ll�totta a maga szolg�lat�ba, de ezen k�v�l is minden kor�bbi korst�lus elemei megjelenhetnek a barokk m�alkot�sban, az ornamentika r�szek�nt. A barokk sz�vegben p�ld�ul az antik mitol�giai elemek a k�z�pkori sz�mszimbolik�val vagy a renesz�nsz jelleg� term�szeti k�pekkel egy�tt is megjelenhetnek. A barokk a m�vel�d�st�rt�net eg�sz�b�l, b�rmely r�sz�b�l vehet elemeket, utalhat r�juk, ez�rt a barokk alkot�s befogad�s�hoz korszer� tud�s m�velts�g volt sz�ks�ges — az antik kult�ra, a k�z�pkori skolasztika �s a renesz�nsz ismeret�t egyar�nt bele�rtve. (Az ut�kor azonban ink�bb csak az ornamentik�t �rz�keli �s �rt�keli a barokk m�v�szetben.)

A barokk m� szerkezete laz�nak l�tszik, burj�nz� jelleg�. A barokk vil�gk�pe szerint a f�ld�n a k�osz, Isten vil�g�ban azonban a rend uralkodik; a barokk m�alkot�s ez�rt az ellent�tek harc�b�l kibontakoz� v�gs� harm�ni�t �br�zolja. Jellegzetes ellent�tei: f�ny—�rny�k, vil�goss�g—s�t�ts�g, �rz�kis�g �s transzcendencia. A barokk m�alkot�s vil�ga teh�t kett�s tagol�s�, de a f�ldi �s az �gi szint v�gs� soron �sszekapcsol�dik: a l�tv�nyoknak l�tom�sokat kell megid�zni�k, az �br�zolt t�rgyiass�gok a maguk nyerses�g�ben, �rz�kis�g�ben jelennek meg, de a realit�s m�g�tt misztikus tartalmakat kell sejteni.

A barokk m�alkot�s egy�b d�sz�t� t�rekv�sei: a k�pszer�s�g, a l�tv�nyoss�g, a fest�is�g, a p�tosz, a monumentalit�s, a dinamika �s a magas fok� zeneis�g. Jellegzetes m�v�szi c�l a mozg�s, a k�zdelem �br�zol�sa (a szobr�szatban, a fest�szetben �s azirodalomban is): az er�, a szenved�ly, a lend�let kifejez�se — hull�mz�ssal, csavarod�ssal, ellent�tes er�k harc�val, nagy m�retekkel, �rz�ki hat�sokkal, sz�npadiass�ggal.

A barokk irodalom r�tegei: az �jtatoss�gi sz�vegek, a h�sk�lt�szet, a misztikus irodalom, valamint (m�r a XVIII. sz�zad derek�t�l) a rokok�. A legjellegzetesebb sz�vegei hit�leti, hitvit�z� m�vek. A barokk sz�pirodalomban az eposz �s a lovagi epika kapja a f�szerepet.

A h�si barokk �ltal legink�bb kedvelt irodalmi m�faj a monument�lis jelleg� eposz. Jellegzetes t�rekv�s ugyanis a heroizmus, eml�k �ll�t�sa a h�s�knek, k�l�n�sk�pp a csal�di-nemzeti t�rt�nelem nagyjainak.

Franciaorsz�gban a barokk irodalom id�szaka mind�ssze n�h�ny �vtized (kb. 1620—1660), mert itt a klasszicizmus m�r nagyon kor�n jelentkezik. L�nyege: a (nyelvi) szellemess�g, a finomkod�s, a barokkos szertelens�g. Ezt a "k�nyesked�s"-t fogja kifigur�zni a korszak ut�n t�bb kom�di�j�ban Molière — m�r klasszicista szeml�lettel. A francia kult�ra egyik centruma a sz�zad k�zep�n — a kir�lyi palota mellett — egy irodalmi szalon: a Marquise de Rambouillet. A francia Akad�mia 1634-ben l�tes�l, alap�t�ja Richelieu b�boros, c�lkit�z�se szerint a nyelv m�vel�s�re. A t�mogatott m�faj ekkor a heroikus reg�ny, ennek t�m�ja az udvari szerelem, nagylelk� �rzelmekkel.

A francia barokk kort�rsak�nt m�r megjelenik a racionalizmus is, pl. Descartes, Pascal �s Boileau k�pviselet�ben. A b�lcselked� Pascal a kereszt�ny erk�lcs�t a racionalizmussal, purit�n gyakorlatiass�ggal t�rs�tja, �s �gy janzenista elveket k�pviselve k�zd a jezsuit�k ellen.