A XVIII. szzad a felvilgosods kora. Megntt a trsadalom irnti rdeklds. A filozfusok jelents rsze szpirodalmi mvekben is terjesztette nzeteit, mint pldul Charles Montesquieu br (1689-1755) a Perzsa levelekben (1721). Voltaire (1694-1778) egyszerre mvelte a regnyrst (Candide; Zadig), a drmarst, a filozfit s a trtnettudomnyt.
Denis Diderot (1713-1784) irnytsval alkottk meg az enciklopdistk a filozfia s a tudomnyok 17 szveges s 11 kpes ktetbl ll sszegzst. Jean-Jacques Rousseau (1712-1788) munki mr a romantikt ksztettk el az rzelmek erejnek, az ember termszetbe vetett hitnek hirdetsvel.
Az opera mfajra nagy hatst gyakorolt Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais (1732-1799) a Sevillai borbly s a Figar hzassga cm drmival. A regny mfajban Prvost abb (1697-1763): Manon Lescaut, Choderlos de Laclos (1741-1803): Veszedelmes viszonyok, Alain Ren Lesage (1668-1747): Gil Blas cm mvei jelentsek. A francia forradalomnak nem az irodalma, hanem eszminek hatsa volt meghatroz Eurpa-szerte.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT