A XIX. sz�zadban, a cs�sz�rs�g �s a restaur�ci� idej�n �j irodalmi ir�nyzat jelentkezett: a romantika. K�z�ppontj�ban a szabads�geszme, a teljess�g ir�nti v�gy �s az egy�n �nkifejez�se, �n�rv�nyes�t�se �ll. H�tter�ben a felvil�gosod�s racionalizmusa, a francia forradalom megrend�t� �lm�nye, az ipari forradalom �s a polg�rosod�s t�vlatot nyit� vagy t�vlatveszt�, ki�br�nd�t� hat�sa sorhat� fel.

Az ir�nyzat nev�nek el�zm�nye a "roman", a k�z�pkorban a n�pnyelven �rt elbesz�l� m�vek m�faja. A romantika k�zvetlen el�zm�nye a "preromantika", els�sorban a szentimentalizmus, valamint a n�met "klasszika" �s a "Sturm und Drang".

A kult�rt�rt�net egyik �j kelet� felfog�sa szerint a modern m�v�szet, s�t �ltal�nos kult�ra (a napjainkban is tart� korszak) a romantik�val kezd�dik, amely �rz�keli a hagyom�nyos vil�gk�p elavults�g�t, lebontja a trad�ci�kat, �s �j perspekt�v�k kialak�t�s�ra v�llalkozik.

A romantikus, azaz felfokozott �let�rz�st a t�vlat, a v�ltoz�s lehet�s�ge hat�rozza meg: az egyik v�ltozata a rem�nyvesztetts�g, a csal�d�s, a vil�gf�jdalom (a "spleen"); a m�sik a forradalmi optimizmus, a kit�r� �let�r�m.

A romantik�t az eszm�ny�t�s vez�rli; a romantikus alkot�s az eszm�ket sug�rozza, els�sorban a szabads�got. A szem�lyes von�sok, a bels� tartalmak, �gy az �rzelemvil�g kifejez�d�se is a romantika jellegzetes feladata. A nemzeti karakter szerepe is jelent�s, a romantik�ban fel�rt�kel�dnek a helyi �s a korra jellemz� saj�toss�gok. A romantika �rdekl�dik a nemzeti m�lt, kiv�ltk�pp a k�z�pkor (a nemzeti kult�ra gy�kere), a n�pi hagyom�nyok, valamint az egzotikus kult�r�k ir�nt. Nagy szerepet kap a m�vekben az �rdekess�g, a kaland, a mese, az �lom, a fant�zia, a mitol�gia �s maga a sz�ps�g.

A sz�vegek nyelv�re mindenek el�tt az er�s l�rais�g nyomja r� a b�lyeg�t.A szabad �nkifejez�s egyedi, szab�lytalan, olykor t�red�kes m�form�t eredm�nyez. Ism�t jellemz� (a barokkra eml�keztet�en) a monumentalit�s, a zeneis�g, a fest�is�g �s az ellent�tez�s. A romantik�ra jellemz� hangnem a p�tosz, a humor �s az ir�nia is. Az eszt�tikai min�s�gek keveredhetnek, pl. a r�t �s a fennk�lt. A m�fajok hat�rai is elmos�dnak vagy teljesen megsz�nnek; a l�rais�g minden�tt �that� jelens�g. A l�rai m�fajok k�z�l gyakori az �rzelmes dal �s az el�gia, de a legjellemz�bb a sz�ls�s�ges hangulatv�ltoz�s� rapsz�dia. Emellett a komplexit�s is jellemz�.

A k�lt�szetben kezd�d�tt: az �n. C�nacles-csoport kiemelked� alakja volt Alphonse de Lamartine (1790-1869), az � m�veit tekintik a romantika kezdet�nek a francia k�lt�szetben.

Pierre Jean de B�ranger (1780-1857) k�nnyed versei (chansonjai) szerelemr�l, borr�l, politik�r�l Pet�fi S�ndorra is hatottak. P�ldak�p�nek tartotta �s n�gy verset le is ford�tott t�le. A restaur�ci� politikai elveit Francois-Ren� de Chateaubriand (1768-1848), irodalmi elveit a jelent�s reg�ny�r�n�, Madame de Sta�l (1766-1817) �sszegezte.

Victor Hugo (1802-1885) reg�ny�r�k�nt v�lt a francia romantika legjelent�sebb alakj�v�: a Nyomorultak; a P�rizsi Notre-Dame �s m�s h�res reg�nyek alkot�ja. Hernani c�m� dr�m�ja a romantikus dr�mairodalom kezdet�t jelentette. K�lt�k�nt is �ri�si volt: a XX. sz�zad k�zep�n �rta r�la Froment-Guieysse: „…� a jelenkori k�lt�szet kulcsa”. Nemcsak a magyar �r�kra, k�lt�kre hatott, hanem � maga is n�pszer�s�tette a magyars�g �gy�t haz�j�ban.

Kiemelked� reg�ny�r�ja volt a kornak Stendhal - val�di nev�n Henri Beyle (1783-1842) - , Honor� de Balzac (1799-1850), a Goriot ap�; Emberi sz�nj�t�k stb. szerz�je, az id�sebb Alexandre Dumas (1802-1870), a f�rfin�ven alkot� �r�n�, George Sand – val�di nev�n Amandine-Aurore-Lucile Dudevant (1804-1876) -, Prosper M�rim�e (1803-1870).

Az 1848-as forradalom buk�s�t st�lusv�lt�s k�vette. Th�ophile Gautier (1811-1872) m�g a romantika k�pvisel�jek�nt indult, de egyre ink�bb a vers sz�ps�ge v�lt c�lj�v�. Kialakult a „l’art pour l’art”. A kor legnagyobb k�lt�j�nek Charles Baudelaire-t tartj�k (1821-1867), A Roml�s vir�gai c�m� k�tet alkot�j�t.

Paul Verlaine (1844-1896), Arthur Rimbaud (1854-1891), a szimbolizmus megteremt�je �s ezen ir�nyzat kiterjeszt�je, St�phane Mallarm� (1842-1898) k�vette. A realizmus k�pvisel�je a reg�nyirodalomban Gustave Flaubert (1821-1880). A naturalizmus ir�nyzata a t�rsadalmi val�s�got ki�lezve, a sz�ls�s�ges jelens�geket hangs�lyozva mutatta be.

F� k�pvisel�i: �mile Zola (1840-1902), Guy de Maupassant (1850-1893). A sz�zadv�g �r�i k�z�l eml�t�sre m�lt� a Nobel-d�jas Anatole France (1844-1924), aki Voltaire hagyom�nyait eleven�tette fel. A sz�npadi irodalomt�l f�ggetlenek voltak az eml�tett ir�nyzatok.

A kor kedvelt dr�ma�r�ja az ifjabb Alexandre Dumas (1824-1895), A kam�li�s h�lgy szerz�je. Ekkor sz�letik meg a „bulv�rsz�nh�z”: k�pvisel�i Eug�ne Labiche (1815-1888), a Henri Meilhac (1831-1897) �s Ludovic Hal�vy (1834-1908) szerz�p�ros. A szimbolizmus k�pvisel�i k�z�l Maurice Maeterlinck (1862-1949) �s Alfred Jarry (1873-1907) is megjelent sz�npadon (ut�bbi az �b� kir�ly c�m� dr�m�val).