Mint annyi m�s nagyv�rosnak, P�rizsnak is egykori b�lcs�je egy foly�, nevezetesen a Szajna. Az els� lakott ter�letek feltehet�en a foly� szigetein, az Ile de la Cit�n, �s az Ile St. Louis-on ter�ltek el, itt sz�letett meg a kelta gallok f�v�rosa. P�rizs nem volt m�s, mint egy kicsiny falu az Ile de la Cit�n. Kr.e. 52-ben r�mai uralom al� ker�lt, ennek nyomait ma is felfedezhetj�k. Az apr� telep�l�s a r�mai jelenl�tnek k�sz�nhet�en hamar kiterjedt a Szajna t�lpartjaira. A kelta Parisii t�rzs Caesar uralma al� k�nyszer�lt, helytart�ja Labenius lett. A v�ros a latin Lutecia, magyarul iszap nevet kapta, �s gyors n�veked�ssel �tterjedt a Szajna bal partj�ra, eg�szen a mai Sainte-Genevieve hegy l�b�ig. A r�maiak a telep�l�st ell�tt�k f�rumokkal, f�rd�kkel, sz�nh�zzal, amfite�trummal, orsz�gutakkal, kapcsol�d� v�rosi utakkal valamint v�zvezet�kkel. Az Kr.u. III. sz�zadban bet�r� barb�rok el�l a lakosok az Ile de la Cit�re menek�ltek Saint-Denis, a v�ros els� el�lj�r�ja, a kereszt�nys�g meghonos�t�ja 250-ben halt k�nhal�lt a barb�rok kezei k�z�tt.

Les Arènes de Lutèce: gall-r�mai amfite�trum.