A XX. század az új iskolák, irányzatok százada. A dadaizmus Párizsban született 1916-ban Tristan Tzara (1896-1963) fellépésével. A szürrealizmus szintén Franciaországban született: első alkotója André Breton (1896-1966) volt. Ezen irányzat kiemelkedő költői: Louis Aragon (1897-1982) és Paul Éluard (1895-1952). Jean-Paul Sartre (1905-1980), az egzisztencializmus megteremtője az irodalomra is jelentős befolyást gyakorolt.

Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényciklusával megújította a műfajt. A 2. világháború előtti irodalom népszerű írónője volt Colette (1873-1954). Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944), A kis herceg és az Éjszakai repülés írója méltán világhírű, nálunk is az egyik legkedveltebb francia író.

A háború utáni irodalom nagy alakja a prózairodalomban Albert Camus (1913-1960), Roger Vailland (1907-1965) és a magyar származású francia író, festő, rajzoló Vercors (Jean-Marcel Bruller, 1902-1991), aki szerint „Az ember … abban különbözik az állattól, hogy nem fogadja el természetes állapotát és harcol ellene”. Regényeiben az erőszak, a kegyetlenség és az ezekkel szembeni erkölcsi ellenállás kérdéseire kereste a választ.

Az „új regény” műfaját Alain Robbe-Grillet (1922- ) teremtette meg. A radírok című regénye 1953-ban jelent meg. A drámairodalomban Jean Genet (1910-1986) és a román származású Eugene Ionesco (1912-1994) ismert alkotók.

Napjaink egyik jelentős alkotója a regényíró Patrick Modiano (1945- ), aki a Proust-i hagyományokra támaszkodva modern, a személyiség elveszítéséről szóló műveket alkot (Sötét boltok utcája). Néhány egyéb alkotó: Eliette Abécassis, Pierre Assouline, Sylvie Germain, Valentine Goby. Népszerű szerző Jean-Paul Dubois ("Une vie francaise" című regénye mind a kritikusok, mind az olvasók körében kedvelt.)

A Livres Hebdo című könyvszakmai folyóirat kritikusai szerint ismét divatba jött a történetmesélés, a könyvek témáit illetően pedig két ellentétes tendencia felerősödésének lehetünk a tanúi: a szerzők egy része egzotikus illetve történelmi témákat választ, más része a körülöttük levő társadalmi valóságot ábrázolja. Jean-Noäl Pancrazi Algériában született író több regénye közeli hozzátartozói haláláról szól (pl. Tout est passé si vite - Olyan gyorsan elszállt).

A Prix-Littéraires.net című website az összes létező francia irodalmi díjról áttekintést ad, eseménynaptárral, az előző évek nyerteseinek adataival és az idei jelöltekkel kapcsolatos információkkal. A Femina-díjat, amelyet két kategóriában ítélnek oda egy hazai és egy külföldi szerzőnek, 1993-ban Szabó Magda Az ajtó című regénye kapta meg.

Franciaországban a Gallimard és a Phébus, az Actes Sud (Kertész Imre franciaországi felfedezője) és a magyar művek kiadására szakosodott Éditions Ibolya Virág, valamint Viviane Hamy népszerűsíti a magyar alkotásokat.