A XX. sz�zad az �j iskol�k, ir�nyzatok sz�zada. A dadaizmus P�rizsban sz�letett 1916-ban Tristan Tzara (1896-1963) fell�p�s�vel. A sz�rrealizmus szint�n Franciaorsz�gban sz�letett: els� alkot�ja Andr� Breton (1896-1966) volt. Ezen ir�nyzat kiemelked� k�lt�i: Louis Aragon (1897-1982) �s Paul �luard (1895-1952). Jean-Paul Sartre (1905-1980), az egzisztencializmus megteremt�je az irodalomra is jelent�s befoly�st gyakorolt.

Marcel Proust Az elt�nt id� nyom�ban c�m� reg�nyciklus�val meg�j�totta a m�fajt. A 2. vil�gh�bor� el�tti irodalom n�pszer� �r�n�je volt Colette (1873-1954). Antoine de Saint-Exup�ry (1900-1944), A kis herceg �s az �jszakai rep�l�s �r�ja m�lt�n vil�gh�r�, n�lunk is az egyik legkedveltebb francia �r�.

A h�bor� ut�ni irodalom nagy alakja a pr�zairodalomban Albert Camus (1913-1960), Roger Vailland (1907-1965) �s a magyar sz�rmaz�s� francia �r�, fest�, rajzol� Vercors (Jean-Marcel Bruller, 1902-1991), aki szerint „Az ember … abban k�l�nb�zik az �llatt�l, hogy nem fogadja el term�szetes �llapot�t �s harcol ellene”. Reg�nyeiben az er�szak, a kegyetlens�g �s az ezekkel szembeni erk�lcsi ellen�ll�s k�rd�seire kereste a v�laszt.

Az „�j reg�ny” m�faj�t Alain Robbe-Grillet (1922- ) teremtette meg. A rad�rok c�m� reg�nye 1953-ban jelent meg. A dr�mairodalomban Jean Genet (1910-1986) �s a rom�n sz�rmaz�s� Eugene Ionesco (1912-1994) ismert alkot�k.

Napjaink egyik jelent�s alkot�ja a reg�ny�r� Patrick Modiano (1945- ), aki a Proust-i hagyom�nyokra t�maszkodva modern, a szem�lyis�g elvesz�t�s�r�l sz�l� m�veket alkot (S�t�t boltok utc�ja). N�h�ny egy�b alkot�: Eliette Ab�cassis, Pierre Assouline, Sylvie Germain, Valentine Goby. N�pszer� szerz� Jean-Paul Dubois ("Une vie francaise" c�m� reg�nye mind a kritikusok, mind az olvas�k k�r�ben kedvelt.)

A Livres Hebdo c�m� k�nyvszakmai foly�irat kritikusai szerint ism�t divatba j�tt a t�rt�netmes�l�s, a k�nyvek t�m�it illet�en pedig k�t ellent�tes tendencia feler�s�d�s�nek lehet�nk a tan�i: a szerz�k egy r�sze egzotikus illetve t�rt�nelmi t�m�kat v�laszt, m�s r�sze a k�r�l�tt�k lev� t�rsadalmi val�s�got �br�zolja. Jean-No�l Pancrazi Alg�ri�ban sz�letett �r� t�bb reg�nye k�zeli hozz�tartoz�i hal�l�r�l sz�l (pl. Tout est pass� si vite - Olyan gyorsan elsz�llt).

A Prix-Litt�raires.net c�m� website az �sszes l�tez� francia irodalmi d�jr�l �ttekint�st ad, esem�nynapt�rral, az el�z� �vek nyerteseinek adataival �s az idei jel�ltekkel kapcsolatos inform�ci�kkal. A Femina-d�jat, amelyet k�t kateg�ri�ban �t�lnek oda egy hazai �s egy k�lf�ldi szerz�nek, 1993-ban Szab� Magda Az ajt� c�m� reg�nye kapta meg.

Franciaorsz�gban a Gallimard �s a Ph�bus, az Actes Sud (Kert�sz Imre franciaorsz�gi felfedez�je) �s a magyar m�vek kiad�s�ra szakosodott �ditions Ibolya Vir�g, valamint Viviane Hamy n�pszer�s�ti a magyar alkot�sokat.