1789. j�lius 14-�n a Bastille lerombol�sa �s az asztalosok Saint-Antoine k�lv�rosi felkel�se volt a forradalom kit�r�si mozzanata. 1793 �s 1794 k�z�tt a radik�lis p�rizsi komm�n ir�ny�totta Franciaorsz�got, ebben az id�szakban v�lnak a kiv�gz�sek mindennaposs� a francia f�v�rosban. I. Nap�leon elk�pzel�se az volt, hogy P�rizsnak kell a legszebb v�rosnak lenni, ami csak lehet. Idej�ben P�rizs radik�lis v�ltoz�sokon esett �t, �j utak, hidak, rakpartok, teljes v�rosr�szek, v�g�hidak, templomok, f��tvonalak �p�ltek, elk�sz�lt az Arc de Triomphe, mai hely�re ker�lt az Obeliszk, s�t �j v�zh�l�zat is l�trej�tt a v�rosban, miut�n �j csatorn�k, v�zt�roz�k �s k�zkutak l�tes�ltek P�rizs szerte. A Bourbon-restaur�ci� idej�n a v�rosban ki�p�lt a Saint-Germaine arisztokrata negyed is. 1860-ban a v�ros utolj�ra n�velte jelent�sen a ter�let�t, amint 11 kommun�t (Auteuil, Passy, Les Batignolles, Montmartre, La Chapelle, La Villette, Belleville, Charonne, Bercy, Vaugirard, Grenelle) csatoltak hozz�, �s �gy h�sz ker�lete lett P�rizsnak. 1870-ben, a porosz-francia h�bor�t lez�r� b�k�t P�rizsban k�t�tt�k meg, �s kiki�ltott�k a m�sodik k�zt�rsas�got. 1871-ben a p�rizsi komm�n felkelt a poroszbar�t vezet�s ellen, �m a felkel�st levert�k. A k�s�bbiekben P�rizs t�bb vil�gki�ll�t�s sz�khelye is volt. Ezek tisztelet�re �p�lt 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ben pedig a p�rizsi metr�, amikor is a metropolisz a Ny�ri Olimpia sz�nhelye volt. 1910-ben azonban �ri�si �rv�z puszt�tott v�gig a v�rosban.

 Az I. vil�gh�bor�t lez�r� b�kerendszert t�bb P�rizs k�rny�ki helyen k�t�tt�k meg. 1940 �s 1944 k�z�tt P�rizs n�met megsz�ll�s alatt volt, m�g a sz�vets�ges csapatok �rkez�s�nek h�r�re 1944. augusztus 19-�n l�zad�s nem kezd�d�tt a v�rosban. Dietrich von Choltitz gener�lis, a p�rizsi hely�rs�g parancsnoka, 1944. augusztus 25-�n kapitul�lt megtagadva a v�ros teljes lerombol�s�r�l sz�l� parancsot. 1968. m�jus�ban a p�rizsi fiatalok kezdtek els�k�nt a l�zong�sba a Quartier Latin ter�let�n. 1976-ban engedett els�k�nt a francia �llam kisebb fok� f�ggetlens�get P�rizsnak, ahol az els� polg�rmester Jacques Chirac lett. Hely�re 1995-ben Jean Tiberi, majd 2001-ben Bertrand Delano� ker�lt, aki radik�lisabb politik�j�val felvette a harcot a v�rosi aut�sok ellen is a t�megk�zleked�st t�mogatva.