R�viddel azut�n, hogy P�rizs megmenek�lt Attil�t�l, �jabb fenyeget�ssel kellett szemben�znie: 464-ben I. Childeric, egy frank t�rzs kir�ly�nak uralma al� ker�lt. Ebben az id�ben P�rizs egy tipikus, �s meglehet�sen n�pes k�z�pkori v�rosnak sz�m�tott, de 585-ben egy katasztrof�lis t�zv�sz jelent�sen megviselte. A Karoling kir�lyok birodalmuk k�zpontj�t P�rizsb�l Aachenbe tett�k �t, �s P�rizst "elhanyagolt�k", �gy P�rizs sokat szenvedett viking fosztogat�k t�mad�sait�l. A Karoling kir�lyok gyenges�ge v�g�l a p�sp�k�k uralm�hoz vezetett.

885-ben P�rizst komoly t�mad�s �rte: norv�g vikingek 700 haj�val, �s 30 ezer emberrel t�madt�k a v�rost, de a 10 h�napos ostrom ellen�re nem tudt�k elfoglalni, t�bbek k�z�tt Er�s R�bert Anjou gr�f, �s fia, Odo, P�rizs gr�fja seg�ts�g�nek k�sz�nhet�en. 987-ben Odo unoka�ccs�t, Charles Hugh-t Franciaorsz�g kir�ly�v� v�lasztott�k, aki P�rizst Franciaorsz�g f�v�ros�v� tette.

A frankokr�l...

Vall�sukat tekintve ari�nus kereszt�nyek voltak, �m ez a kereszt�ny egyh�z sz�m�ra egyenl� volt az eretneks�ggel. Klodvig (482-511), egy frank t�rzsf� ki is rabolta az egyh�zat, �m k�s�bb megkeresztelkedett, hiszen maga is r��bredt, hogy a n�pet csak �gy lehet ir�ny�tani, ha alkalmazkodni tud a n�pszer� dolgokhoz, �gy p�ld�ul a vall�shoz.
Martell K�roly Poitiers melletti gy�zelm�vel meg�ll�totta az arab el�renyomul�st, ezzel megmentve a kereszt�ny Eur�p�t az iszl�m t�rh�d�t�s�t�l. Fia, Kis Pippin R�ma p�sp�k�nek (P�pa) j�v�hagy�s�val megszerezte a kir�lyi koron�t (751). Fi�t, Nagy K�roly m�r 800-ban p�p�v� koron�zt�k. Ekkor ker�lt �t a k�zpont Aachenbe.

A vikingekr�l...

Az angolsz�szok szerint a vikingek "pog�nyok", "d�nok" vagy "�szakiak" voltak, mag�t a viking sz�t ritk�n haszn�lt�k a nem skandin�v forr�sok (m�g akkor is, ha n�h�ny kutat� �gy v�lte, hogy a sz� a sz�sz "wic"-b�l sz�rmazik, melynek jelent�se katonai t�borhely). A frank forr�sok "nordmanni"-k�nt hivatkoznak r�juk (�szakiak vagy normannok), m�g a germ�n kr�nik�sok "ascomanni"-nak (k�risemberek) nevezik �ket, tal�n az�rt, mert azt hitt�k, hogy haj�ikat k�risf�b�l k�sz�tett�k, pedig a legt�bb t�lgyf�b�l �p�lt. Spanyol muszlim (m�r) forr�sokban "al-Madjus" (pog�ny var�zsl�k) n�ven szerepelnek, a szl�v iratokban "rus" a nev�k (tal�n Sv�dorsz�g finn nev�b�l - "Rotsi"), a biz�nciak "rhos"-nak (a g�r�g "v�r�s" sz�b�l, utalva pirosas arcsz�n�kre) vagy "varangoi"-nak (tal�n az �snorv�g "var" - fogadalom - sz�b�l, egy olyan csapatot jellemezve ezzel, akik h�s�get fogadtak egym�snak) h�vt�k �ket. Csak az �rek, akik "lochlannach"-nak (�szakiak) vagy "gaill"-nek (idegenek vagy k�lhoniak) nevezt�k �ket, pr�b�lt�k megk�l�nb�ztetni a norv�gokat ("finn-gaill", feh�r idegenek) a d�nokt�l ("dubh-gaill", fekete idegenek). M�s nemzetek kr�nik�sai hajlamosak voltak a "d�nok", "norv�gok", s�t, m�g a "sv�dek" jelz�ket is egyk�nt haszn�lni r�juk. P�ld�ul Br�mai �d�m 1075-ben a d�nokr�l �s a sv�dekr�l besz�l, "akiket mi �szakiaknak vagy skandin�voknak nevez�nk" �s le�rja azt is, hogy "a d�nokat �s a sv�deket �s m�s egy�b, D�ni�n t�li n�peket (azaz a norv�gokat) skandin�voknak nevezik". Ez�rt amikor az Angolsz�sz Kr�nika t�bbsz�r is "dene"-nek vagy "dani"-nak nevezi �ket, ez nem azt jelenti, hogy a vikingek sz�ks�gszer�en kiz�r�lag D�ni�b�l sz�rmaztak.

Viking haj�